Paál István : Kőműves Kelemen, 1973.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Paál István Kőműves Kelemen előadása kiemelt jelentőségű az életműben. Paál maga is a legfontosabb előadásának tartja, ill. a munkásságáról született írások is megegyeznek abban, hogy ezzel a produkcióval jutott el legtovább a Grotowski-módszer alkalmazásában. Kérdéses azonban, hogy ez az alkotói megközelítés mennyire alapult, alapulhatott Grotowski módszerének valódi ismeretén. Paál ekkor már olvasta Grotowski legalapvetőbb írásait...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Sarkadi 1947-ben novella, majd 1948 és 1949 között két befejezetlenül maradt dramatikus változatban is feldolgozta Kőműves Kelemen mondáját. A darab könnyen beilleszthető abba a magyar irodalmi hagyományba, amely egy történelmi vagy mitológiai példán keresztül kortárs, politikai vonatkozású témáról beszél. Keletkezésekor és 1973-as színrevitelekor is áthatotta a politikai olvasat, legalábbis a kritikák az előadást és a...

Rendezés

Az előadás egy olyan test-, mozgás-, ill. képközpontú formanyelvet működtetett, amely folyamatos kódfejtésre serkentette a nézőt, és amelyben minden színnek, tekintetnek, mozdulatnak a történet ismeretében megfejthető jelentése volt. A könnyen feltörhető kódok azonban filozófiai, sőt szakrális tartalmakra is utalnak, amelyek kreatív, az asszociációs mezőnket bemozgató nézésre invitálnak, és rituálévá minősítik az előadást. Ezt a jelleget...

Színészi játék

Az előadás körülbelül nyolcvan perc hosszú volt, szünet nélkül játszották, négyzet alakú üres, arénaszerű térben, amelyet a nézők körülültek. A színészek száma tizennégy, a nézőké a kisméretű tér miatt maximum száz. Az előadást megelőzte egy önálló koncentrációs fázis, amely prekondicionálta a színészeket a feladatukra. A nézők az előadásba érkeztek meg, a színészek ekkor már a...

Színházi látvány és hangzás

Paál tendenciózusan követni igyekezett a Grotowski által kijelölt utat. A szegény színház lemond a színpadról és a nézőtérről, illetve ezek különválasztásáról, csak egy üres teremre van szüksége, ahol minden előadáshoz új játékteret, a néző és a színész között pedig új viszonyt alakíthat ki. Paál Kőműves Kelemenjét a Szegedi Egyetem KISZ-klubjában mutatták be, az üres terem...

Az előadás hatástörténete

Paál a fennálló politikai rendszer kritikájaként olvasta a darabot, és az előadás létrehozása során is arra a szimbolikus beszédre apellált, amely a nézőben Déva várát a szocializmussal, Annát pedig az értelmetlenül és embertelenül meghozott valós áldozatokkal azonosítja. A kortárs kritikák azonban figyelmen kívül hagyják (valószínűleg nem is tehettek másként) a lehetséges politikai olvasatot, és az...