Schilling Árpád: Közellenség, 1999.

Színházkulturális kontextus

Az 1991/1992-es évadban, két évvel Székely Gábor távozása után, a Zsámbéki Gábor vezette Katona József Színház megnyitja új kamaraterét, a Kamrát. A játéktér a Katonán belül kísérletező műhelyként is fontos szerepet kap, ahol a Katona nagyszínházi, jellemzően realista formanyelvétől elütő előadások jöhetnek létre. A Kamra egyben a színházon belüli vérfrissítés helyszínévé válik: az emblematikus „katonás...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című elbeszélését Tasnádi István Közellenség címen adaptálta drámává, melyben a kleisti történet újramesélésének legfőbb dramaturgiai jellegzetessége a két ló narrátorrá való előléptetése. Kleist ugyanezen elbeszéléséből született korábban az ismert és sokat játszott átirat, Sütő András 1973-as Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámája is. A Közellenség a drezdai sintértelepre hurcolt Kanca és...

Rendezés

Schilling rendezése az anyagszerűség és stilizáció játékai mentén konstruálódik. Ennek egyik fontos példája Stohl András Kohlhaasának ostromjelenete, melyben fa, víz, homok és tűz a maga anyagiságában jelenik meg, a nézők számára is érzékelhető közelségben: a jelenet alatt hálót feszítenek a közönség és a színpad közé, tehát a nézők fizikai épségének védettsége is megkérdőjeleződik.Az ismételten fába...

Színészi játék

A színészi test energetizálása és határhelyzeteinek keresése az előadás meghatározó eleme. A test mint kényelmetlenségnek és szenvedésnek kitett entitás főként a címszereplő esetében válik szembetűnővé: a Kohlhaast alakító Stohl teste fizikai határként jelenik meg az államtanács-jelenetben, testét a többi szereplő átlépi, megkerüli, felbukik benne, vagy épp hátára áll; később pedig lábánál fogva akasztják fel, így...

Színházi látvány és hangzás

A Grotowski-allúziókéntható színtér közepét passzázs-színpad uralja, ennek két oldalán foglalnak helyet a nézők, a színpaddal egy magasságban. A közönség érkezésekor már bent lévő két színész (Szirtes és Fekete) csendben figyeli a nézőteret, később többször megszólítja a nézőket, ezáltal biztosítva átjárást a két térrész között. A horizontálisan tagolt folyosó-színpad közepén nagy bádog tepsi látható, egyik végén...

Az előadás hatástörténete

A hatástörténet vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a magyarországi független társulatok kilencvenes évek elejétől datálható számbeli növekedése, majd az évtized végére kialakuló támogatói háttér, amely sajátos színházi szcénának nyitott utat. Fuchs Lívia meglátása szerint azonban ez a rendszer nem volt elegendő a függetlenek biztonságos működéséhez: „az 1990-es évekre kialakult az a hármas, strukturális háttér, amely...