Major Tamás: Kulcskeresők, 1977.

Színházkulturális kontextus

A magyar dráma színpadi jelenléte a hetvenes évek második felére a nemzeti önállóság látszatát és eszméjét erősíti. A szovjet-magyar-klasszikus hármas kötelező repertoárjából két évtized alatt a hangsúly áttevődik a magyarra, s ezzel elkezdődik a magyar drámairodalom mennyiségében meglepően abondáns korszaka. Az a nyugatos drámaírói hagyomány, mely elsősorban az irodalmi emlékezet esztétikai kereteihez, s nem a...

Dramaturgia

Az Örkény-dráma ősbemutatója Szolnokon volt, Székely Gábor rendezésében 1975. 11.15-én. Az előadással tájoltak Dunaújvárosban, vitték a Szigethalmi Művelődésházba, mindenhol kacagó sikert arattak, mert a nézők azt a szocialista kabarét értették meg a komédiában, mely akkor már a rádió-, televízióműsorokon kívül a Mikroszkóp Színpadon is legendává vált Hofi Géza előadásaival készítette fel a nézőket a hétköznapi...

Rendezés

Az előadás apró, de folyamatos változtatásokkal pergőbbé és mozgékonyabbá teszi a kulcskeresést. Major Tamás a realista színházi viszonyok felismerhető és elemezhető területének mestere, a Nemzetis előadás is ezt a nyelvet beszélvén errefelé hajlítja 1977-ben Örkény abszurdját. Major a víges polgári színházzal szemben „kommunista színházat” csinál, s ezzel azt a játékhagyományt, mely Molnár Ferenc Ördögökjétől tart...

Színészi játék

Major tükörszínháznak nevezi azt a technikát, amikor „megszakítás nélküli emberi magatartásokat kell az előadáson végigvinni, szinte senki sem lazíthat pillanatra sem.” Ez a játéknyelv a Nemzetiben már 1977-ben is a csapattechnika és összhang erősítését jelentette. Az előadás ismét a színház sztárszínésznőjére, Major színészére, Törőcsik Marira épít. A nyitójelenet színésziskolák kötelező tananyaga lehetne, hiszen Törőcsik öt...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás díszlete egy gigantikus méretű fal a nézővel szemben, portáltól portálig kihúzva, mint egy kiegyenesített papírlampion, középtől csökkenő méretű osztásszélességgel. A fal a lakótelepi ablakminták szabályos és monoton ritmusát megidézve absztrakt eltolással kínál változó fókuszt. Csányi Árpád a Nemzeti Színház díszlettervezője, Oláh Gusztáv tanítványaként a historista-naturalista díszletfestészet technikáiban igazán jártas. Remek rajzolóként (élve a...

Hatástörténet

Az előadás abban az értelemben illeszkedik az Örkény-bemutatókhoz, hogy az előadás értelmezéséhez az örkényi közönség csak Örkény saját szavaival tud fordulni. Az öninterpretáció olvasási útmutatóként a groteszkhez köti a drámát, abszurdhoz és fejjel lefelé forgatott nézőponthoz. A kortárs kritika Örkényről írván nem talál a szerzőnél jobb elemzőt, így nem is szakad el tőle. Mindez rendkívül...