Somogyi István: Magyar Electra, 1988.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az Arvisura kiemelkedően sikeres, a hivatalos kőszínházak jelhasználatától radikálisan eltérő szemléletű előadásaikkal (így pl. az 1984-ben bemutatott A Mester és Margaritával és az 1986-os Szentivánéji álommal) az 1980-90-es évek alternatív színházainak meghatározó társulatává vált. Elismertségüket nagyban segítette egyrészt Somogyi világ- és színházszemléletének – a korabeli kultúrpolitika szempontjából legfeljebb vitatható, de nem támadható – apolitikussága, az...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Somogyi őstörténetek iránti vonzalmának, az írásbeliséget megelőző rituális-mágikus kulturális hagyományok újrafelfedezésének egyik leginkább kritikus pontja volt olyan szövegeket találni, amelyekben nemcsak felfedezhetőek az ősi „sors alapigazságok”, hanem dramatikus szöveggé alakítva alkalmasak a verbalitás uralma alatt álló színház és kisrealista színjátszás újraértelmezésére, a zene, a mozdulat, az előadás vizualitása hangzó szöveg mellé emelésére. Az Arvisura Magyar...

A rendezés

Somogyi a színházat olyan szolgálatnak, világlátása közvetítésének tekintette, amelynek egyszerre kellett (volna) képessé válnia az univerzalitásukban időtlen létkérdésekhez, illetve az eltűnt, „ősi” (magyar) színházhoz való visszatalálásra. A Magyar Electra-előadás ezt az ünnepi, beavatási szertartásjátékot kísérelte meg létrehozni, olyan példázatfelmutatást, amely elsődlegesen a színház és a narratíva vegetációjára (születésére és – átmeneti – halálára) kérdezett rá....

Színészi játék

A Somogyi István által vezetett szellemi és fizikai tréningek a színész személyiségének legmélyéről fakadó, legbensőbb élményeinek előadásba építését tűzte ki célul, amely a jelenlétet, az előadásról előadásra megszülető aktust a belső vezetettség és a fegyelmezett tudati kontroll összhangjának tekintette. Somogyi különbséget tett a’ valódi én’ és az ’életszerep’ között, elgondolása szerint a személyiség intim szféráiba...

Színházi látvány és hangzás

A Magyar Electra-előadás játékterének majdnem teljes szélességében fedő nyersfa dobogóját két oldalról ülték körül a szereplők és a zenészek. Az egyetlen zsákvászon háttértextillel tagolt színpadon kötelekből font, sámánhagyományra utaló életfa, világfa volt látható, hálós gyökérzettel, jobb és bal oldalán a Nap és Hold stilizált képével.   A csak természetes anyagokkal dolgozó díszletben a szereplők szintén...

Az előadás hatástörténete

Somogyi István és az Arvisura kiválóan képzett, a közösségi létezés csúcspontján lévő társulata a Magyar Elektrával olyan előadást hozott létre, amely az európai színháztörténet neoavantgárd diskurzusának olvasási stratégiái, különösen a Paál Istvánon keresztül megismert Grotowski-féle munkamódszer, Peter Brook színházszemlélete, illetve a Szkénében is fellépő Barba Odin Színháza felől is értelmezhető. Az Arvisura szellemisége (színészképzése, társulat-...