Gábor Miklós: Olympia, 1982.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az előadás történeti behatárolásakor három kérdés merül fel: 1) Mi a produkció stratégiai helye a Nemzeti repertoárjában? 2) Hogyan értelmezhető Gábor Miklós rendezői státusza? 3) Hogyan formálja az előadás a molnári játékhagyományt? Mivel 1916 óta ez az első Molnár-előadás a Nemzetiben, s az Olympiaaz elsősorban színész Gábor Miklós rendezése, a kontextust a harmadik kérdésre adott...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az Olympia a társadalmi referencialitáshoz való viszonya és a műfaji konvencióknak az életművön belül is meglepő követése okán marxista szemmel a legkevésbé problematikus Molnár-mű, és a Játék a kastélyban mellett a szerző leggyakrabban játszott szövege. Műsorra tűzése 1982-ben kockázatmentes és kalkulált sikert ígér, s a kritikák világossá teszik, hogy csak a szövegnek ez a „jól...

Rendezés

A rendezés a lélektani realizmus ekkoriban megújuló vonulatának eredményeit kísérli meg tesztelni a dramatikus anyagon. A szöveghez hagyományszerűen kötődő formanyelvtípus ismerete híján azonban kudarcot vall. A legfeltűnőbb annak a ritmusnak az ingatagsága, amely a dialógussal párhuzamosan tagolná az előadás dramaturgiáját. A mozgástempók, a párbeszédritmus gyakran nincsenek összehangolva, poénok halnak el, kísérőreakciók válnak érthetetlenné. A színpad...

Színészi játék

Jellemző, hogy a kritikák a legtöbb alakításról nincsenek egyhangú véleménnyel. Kivétel Tóth Éva Olympiája, akinek merev, színtelen játékát megütközéssel fogadja a recepció. Másfelől Gábor Miklós alakítását maximális elismerés övezi. Itt csak az alaptendenciákat jelezzük: igaza lehet Koltai Tamásnak, aki a poentírozó technika elhagyásából következő elkomorulást állítja a középpontba. Alakításonként és jelenetenként eltérő komikumábrázolásról és kidolgozottságról...

Színházi látvány és hangzás

Az előadásnak önmagában talán leghatásosabb megoldása a díszlet, amelyet több kritika is kiemel; igaz, hozzáteszik, hogy viszonylag kis funkcionális erővel bír. A dobozszínpad plafonját egy üvegbúra fogja körbe, alul oldalt pálmákkal van körbevéve a keretezve és tagolva a tér, ezt egészíti ki az előadásban használatos halványszínű, elegáns ülőgarnitúra. A mozgások a tér elülső horizontális sávját...

Az előadás hatástörténete

A produkció a hatástörténetileg meghatározó Molnár-olvasatokhoz képest és újraértési kísérletként is bukásnak tekinthető. Se Gábor Miklós rendezői tevékenységében, se a nemzeti történetében nincs folytatása. Molnár recepciótörténetének szempontjából jellemző, hogy a kritika ekkor már nem tudja nem regisztrálni a játékhagyományhoz való kapcsolódás esetlegességeit. Ugyanakkor ez a rendezés is megerősíthette a szöveg státuszát kisebb, fokozott sikerkényszerben élő...