Harag György: Öreg ház, 1978.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Csiki László darabjának ősbemutatója a kolozsvári színpadon olyan színházi események időszakában zajlott, melyek a romániai magyar kortárs dráma szempontjából kedvezőnek tűntek. Ebben a periódusban ugyanis még mindig hatalmas sikernek örvendtek Harag György Sütő András drámáiból készült rendezései is, melyekre a rendezői pálya nagy ívű, korszakalkotó előadásaiként emlékezünk. Ezzel is magyarázható, hogy több recenzió és cikk...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Csiki László Öreg háza egy nyugalmazott funkcionárus története. Ő az Apa, aki anyja halála után visszatér a kisvárosi szülőházba, ahol szembe kell néznie a múlttal és hosszú évek óta nem látott Fiával. A két egymást alig ismerő férfi egyetlen (közös) örökségük, a ház sorsáról dönt, bár a Fiú sem a házhoz, sem a városhoz, sem...

A rendezés

A rendezés a dráma realista módon megírt, jelen idejű cselekményét szürrealista, látomásos képekkel töri meg, úgy, hogy az Apa múltjának részét képező figurákat mintegy kísérteties emlékképekként idézi fel. A szürreális-látomásos rendezői megoldások Rebeka nagynéni fiatalkori, beteljesületlen lánykérésének újrajátszásához, Bandi bácsi és Gizella jeleneteihez kapcsolhatók. Harag a darabbéli befejezést is átrendezi. A ház felégetését, vagyis a...

Színészi játék

A kiváló szereposztást az előadásról szóló írások mindegyike nyugtázza. A remek színészek nagyon széles eszköztárból és eltérő stílusbeli rétegekben tudtak dolgozni a rendezői szándék megvalósítása érdekében. Vadász Zoltán (Apa) és Héjja Sándor (Fiú) színpadi jelenléte, még a hallgatásukban, csendjeikben is rendkívül feszültté tette a levegőt. Vadász Zoltán visszafogott, szinte eszköztelenül megteremett karaktere szöges ellentéte Bereczky...

Színházi látvány és hangzás

A Tóth László festő által tervezett plasztikus látvány erőteljes, szerves eleme Harag előadásának. A limlomokkal telezsúfolt színpad, a széleken egészen magasra nyúló bútor- és kacatáradatával „lidércnyomásos képet” nyújt, ezek között, szűk ösvényeken közlekednek a szereplők. Sorsok, életek sűrítődnek össze a már használhatatlanná vált, kopott, értelmüktől, értéküktől és gazdájuktól is megfosztott tárgyak nosztalgikus-tragikus képében. A poros-szürkére...

Az előadás hatástörténete

A kritikai visszhang Szőcs István kritikáját leszámítva túlnyomórészt a Harag-Csiki találkozás sikeréről ír. Csiki darabjának újszerűségét az ironikus, groteszk jegyeken túl az aktualitása, a valósághoz való szoros kötődése miatt üdvözölték, illetve az elöregedés mellett/mögött az újrakezdés, folytonosság lehetősége is felsejlik benne. Az előadást 1979. júniusában Bukarestben is játszották a Megéneklünk Románia Fesztivál színházi seregszemléjén, Tóth...