Apáthi Imre: Palotaszálló, 1951.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Palotaszálló a második azoknak a mai témájú új magyar operetteknek a sorában, amelyek a szocialista-realizmus zsdánovi (majd malenkovi) direktívájának jegyében próbálnak meg eleget tenni a romokból születő színházi kultúra népnevelő feladatának. Vagyis az 1949-ben államosított Fővárosi Operettszínház Aranycsillagot követő bemutatója olyan „nevetve-oktató, harcosan pártos” előadás, amelynek legitimálnia kellett a műfaj korszerűségét és a háború...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Gáspár Margit igazgatói működésének sajátossága, hogy a frissen államosított Operettszínház profiljának határozottabb megjelenítése már az 1951-1952-es évadtól összefonódott az új magyar művek íratásának, előadatásának és teoretizálásának igényével. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 46. cikkelyét színre vivő Palotaszálló olyan szocialista realista operett, amelyen tökéletesen meg lehet érteni a műfaj realista, szatirikus és optimista jellegét. „Realizmusa” a párt...

Rendezés

A Palotaszálló olyan operett, amely a műfaj jól-megcsinált „polgári homlokzata” mögött felvázolt nyolc (élet)képben viszi színre az „új ember” szocialista identitásának legfőbb faktorait. Tünetértékű, hogy a kritikák azért dicsérik Apáthi Imre munkáját, mert a „lüktető, friss tempójú” rendezés „az egyszünetes megoldás ellenére is pergő, jól fogja össze a párhuzamos szálakat”. Ugyanis a kiválóan szórakozó közönséggel...

Színházi látvány és hangzás

A Tűz és a Forró mezők című filmek rendezőjének munkájában egyfelől a meiningenizmust idéző színpadkép, másfelől a társulat teljes tánckarát foglalkoztató produkciók, továbbá az épülő szocializmus mindennapjainak zeneiségét esztétizáló hangzóság gyömöszöli magába az egyént. A Palotaszálló homlokzata egy álomkastély illúzióját kelti, amelyen három egymás melletti erkély fókuszálja a figyelmet az Ilona – Péter / Mihály...

Színészi játék

A Palotaszálló ékes bizonyítéka annak a tézisnek, mely szerint „a magyar zenés színház a szocialista korszakban működés-, illetve inkább hatásképtelen volt a háború előtti színházi ipar egykori sztárjai nélkül.” Bár a szocialista operett kitalált hagyományának alapvető eleme volt realista játékstílus szorgalmazása, a kritikák csak Anna, János és Mihály szerepe kapcsán vetik fel az emberábrázolás igényét....

Az előadás hatástörténete

A Palotaszálló – akárcsak az Aranycsillag – témaválasztását és problémafelvetéseit tekintve pozitív, dramaturgiáját és játéknyelvét tekintve negatív elrugaszkodási pontként funkcionál a szocialista operett megteremtésére irányuló kísérlet reflexiója során. Az alapszituáció, az alakok viszonyrendszere és a konfliktus értéktételezése azoknak a mai témájú új magyar operetteknek az útját jelöli ki, amelyek a társadalmi utópia pátoszát középpontba állító...