Zsótér Sándor: Peer Gynt, 2005.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Ibsen Peer Gyntjének hazai ősbemutatóját 1917-ben tartották a Magyar Színházban, Törzs Jenővel a címszerepben. Ezt követően Németh Antal kétféleképpen is színpadra vitte a darabot 1941-ben: az egyik előadásban Jávor Pállal, a másikban  megosztotta Peer szerepét Apáthi Imre és Lehotay Árpád között. A magyar színháztörténet jelentős előadásai közé sorolható még Gellért Endre 1958-as rendezése a Nemzeti Színházban...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Henrik Ibsen ötfelvonásos drámája Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa fordításában hangzik el. Ungár Júlia dramaturg húzásait a szöveg hosszúsága és a színházi előadások konvencionális időkorlátai is indokolják. Ugyanakkor a kihagyások általában azokat a részeket érintik, ahol a történet meseszerűsége válik dominánssá, s a főhős túlságosan elmerül konfabulációiban. (Ezért marad ki például az ötödik felvonásban a...

Rendezés

Az előadás a zsótéri színházi nyelv olyan sajátságaiból, stílusjegyeiből építkezik, mint a képi(es)ség  és az akusztikus dimenzió dominanciája, vagy a precíz szövegért(elmez)és. A színpadképben megjelennek a Zsótér-Ambrus formakánon jellegzetességei, úgy mint a neonfények alkalmazása, a geometrikus térszervezés, vagy Benedek Mari jelmezeiben a műanyag és műszínek használata, mindezekkel konkrét téren és időn kívülre helyezve a cselekményt....

Színészi játék

„A Krétakör színészei számára nem látszik gondnak a vendégrendező elképzeléseinek megjelenítése. Külsődleges és bensőséges játék, jelzés és átélés között virtuózan váltanak, […]“ A színészek általában „szűk dinamikai és ritmikai tartományban“, de árnyaltan, megfelelő intonációval beszélnek, s gyakran mozgásuk, viselkedésük, egymással szembeni magatartásuk is – főleg az egyetlen karaktert megformáló Gyabronka Józsefé – a (pszichológiai) realizmus határát súrolja....

Színházi látvány és hangzás

Az előadást a Thália Színház régi Stúdiójában, a volt Arizona mulató helyén mutatták be. A kicsi tér revüszínpadot idéz: elől kör alakú, parkettás forgó látható, amely mögül lépcső vezet a semmibe, míg ezek fölött szintén kör alakú, színes neoncsövekből álló csillár. A játéktér mélyéről egy másik lépcső vezet balra, s a teret hátulról tükör zárja...

Az előadás hatástörténete

Bár Zsótér Sándor munkássága, rendezéseinek színháztörténeti jelentősége a ’90-es években még nem nyert teljes legitimitást. Azonban Peer Gynt-rendezéséről megjelent számos kritika, a Színikritikusok díjai (a 2005/2006-os évad legjobb előadása és legjobb férfi főszereplője), rendezéseinek rendszeres megjelenése és díjazása a Pécsi Országos Színházi Találkozón, valamint a zsótérosságról megjelenő tanulmányok már a szakma figyelmének és elismerésének biztos...