Tompa Miklós: Pompás Gedeon, 1983.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az 1948-ban alakult sepsiszentgyörgyi színház a két, magyar többségű romániai megye, Hargita és Kovászna megye (1999-ig) egyetlen színházaként a „tájoló népszínház” szerepét látta el az 1989-es rendszerváltásig. Ilyen minőségében a 1970–80-as években többek közt hat Tamási- és öt Sütő-darabot vitt színre, mely előadások a színház védjegyévé váltak. A román kommunista diktatúra nyomása alatt működő kisebbségi...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A Pompás Gedeon Harag György rendezte 1967-es marosvásárhelyi ősbemutatóját néhány előadás után betiltották. Az akkor még hivatalosan működő cenzúra „megcsúfolta a szöveget”, melyet utóbb Sütő átdolgozott, a korabeli kritika szerint feszesebbé, egységesebbé tett. A sepsiszentgyörgyi előadás szövegkönyve újabb húzásokat és módosításokat szenvedett. A bizottság célja ugyanis nem az előadás betiltása volt, hanem a botrány elkerülése...

A rendezés

A marosvásárhelyi Székely Színház megalapítójának, az erdélyi színjátszásban a nagyrealizmust meghonosító Tompa Miklósnak tizenegyedik vendégrendezése Sepsiszentgyörgyön Sütő András e darabja, amelyet 1972-ben már színre vitt Temesváron. Saját elmondása szerint Tompát elsősorban a szöveg érdekli, rendezése „szöveghű színpadi tolmácsolás”. A rendezés érdemeként említik ezt a kritikák is, amelyek dicsérő hangon írnak továbbá az előadás humoráról, a...

Színészi játék

Az előadást meghatározta Dobos Imre Gedeon-alakítása, amelyet a kritikusok a marosvásárhelyi és a temesvári Gedeonokkal is összehasonlítottak. A leírások alapján, bár Hitler-bajuszt viselt, Dobos Gedeonja nyilvánvalóan az akkori diktátort, Nicolae Ceauşescut idézte fel a nézőkben: „halálosan komolyan játszik el egy vérfagyasztóan rámenős, erőszakos, hatalmaskodó figurát, (…) a népből kiemelkedve a nép ellen forduló, a népen...

Színházi látvány és hangzás

A korabeli kritika csak említés szintjén foglalkozik az előadás zenei világával, és a látvány is inkább csak funkcionalitásában érdekli. A sepsiszentgyörgyi színház állandó tervezője, Deák Barna, „a népi barokk elemekből építkező” gyors helyszínváltásokat lehetővé tevő díszletet készített. Deák M. Ria jelmezei közül Gedeon ruházata kap jelentőséget a kritikákban, mert felkapaszkodott, urizáló parasztként jellemzi a címszereplőt.

Az előadás hatástörténete

A Pompás Gedeon mérföldkő lett a sepsiszentgyörgyi színház és az ideológiai felügyelő apparátus viszonyában. A korábban a színházon belül működő Művészeti Tanács, illetve Dolgozók Tanácsa által szervezett, szakmai jelentőségű szemléltető vagy kritikai főpróbákat 1983 márciusától felváltják a megyei szervezésű ún. megtekintések (az erdélyi színházi szlengben: vizionálások), amelyek kizárólagos célja a pártideológia érvényesítése. A jegyzőkönyvek arról...