Hudi László: Rómeó és Júlia, 1996.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Mozgó Ház Társulás tagjai 1994-ben találkoztak először, amikor Bajna Zsóka vezetésével létrehoztak egy előadást Triptichon címmel, amit a Mediawave Fesztiválon mutattak be Győrben. Ekkor még Ház Társulás volt a nevük. A társulat a húszas éveik elején járó fiatalokból állt, akik ugyan még a szocialista Magyarországon, a Kádár-korszakban szocializálódtak, de már a rendszerváltás környékén lettek...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az előadás alapja William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája. Először a szöveggel kezdett el dolgozni a társulat úgy, hogy az eredeti darab valamilyen szempontból érdekesnek talált szavait kigyűjtötték, ezekből haiku-szerű versikéket írtak, és ezek alapján készítették el az előadás jeleneteit. A haikuk egy része elhangzott az előadásban is, nagy részük viszont csak inspirációként szolgált az...

Rendezés

A groteszk szekvenciák a Rómeó és Júlia kapcsán felmerült motívumok és asszociációk mentén kapcsolódnak egymáshoz. Az előadás általános emberi témákat jár körbe újra és újra, úgy mint szerelem, halál, férfi illetve női szerepek, az első csók és ehhez hasonlók. A rendezés tehát nem törekszik arra, hogy bemutassa Rómeó és Júlia történetét, a darab csupán kiindulópont,...

Színészi játék

A színészek folyamatosan azzal a kettősséggel próbálnak játszani, hogy egyrészt teljes mértékben átadják önmagukat, személyiségüket az adott színpadi pillanatnak, másrészt mindeközben rá is tekintenek kívülről saját magukra, saját játékukra. A szereplők személyiségüket latba vetve eljátsszák, hogy ők Rómeók és Júliák, de mindvégig tisztában vannak vele, hogy ez csak egy játék, újra és újra, mintha egy...

Színházi látvány és hangzás

A színpad szinte teljesen üres fekete tér. A díszlet csupán a színpad hátsó részén elhelyezett, három narancssárga kárpitú, kopott, a hetvenes évek kultúrházainak design-ját idéző forgó fotelből áll. Ezeken, ezekkel táncolják a szereplők furcsa, olykor ügyetlen táncaikat. A színészek használnak néha egy-egy kelléket, innen-onnan összeszedett tárgyakat, húsdarálót, kávéscsészét, kiskanalat, vödröt, ásót, tollpelyheket; amit éppen az...

Az előadás hatástörténete

A Jeanne D’Arc valamint Rómeó és Júlia során kikísérletezett és kiérlelődött munkamódszert vitte tovább a Mozgó Ház a későbbiekben. Valamint ezt a fajta, klasszikus szövegek dekonstruálásán, vagyis azok szétdarabolásán majd újra összerakásán, a groteszk jelenetek, etűdök asszociatív, montázs-szerű összefűzésén valamint a lineáris dramaturgia elutasításán alapuló stílust alkalmazta és fejlesztette tovább a későbbi, már komolyabb nemzetközi...