Major Tamás: Szeget szeggel, 1973.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Major Tamás 1973-ban rendezte meg először Shakespeare Szeget szeggel című drámáját. A magyarországi előzményekkel szakítva, rendezéseinek nem Angelo, hanem a Herceg volt a központi szereplője. Major dráma iránti érdeklődése egybeesik a keserű komédiák magyarországi diadalútjával, amely párhuzamos a drámák külföldi felfedezésével is. Ezek a szövegek (Szeget szeggel, Troilus és Cressida, Minden jó, ha vége jó)...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Major ebben a rendezésében is hű maradt az általa „teljes Shakespeare”-nek nevezett ideálhoz, azaz a darabot csak igen kevéssé húzta meg. A hosszabb shakespeare-i szöveg elősegítette Major azon törekvését, hogy az előadásban jobban megjeleníthesse a bécsi népet. Major színpadán ugyanis a bécsi nép tűnt szimpatikusabbnak, nem uralkodójuk. Az „élettől elszakadt, cselekedni nem tudó” uralkodóval szemben...

Rendezés

Major 1973-as Nemzetibeli Szeget szeggel rendezése brechti rendezői korszakának legsikeresebb munkája volt. Az előadás felsoroltatta Major Tamás rendezői stílusának szinte minden jellemzőjét: a krétafehér fénnyel megvilágított konstruktivista díszletet, a cirkusz-szimbolikát, az ironikus kikacsintásokat és a politikai felhangokat. Az előadás egyértelmű főszereplője Kállai Ferenc Vincentiója volt, mivel Major Bécsében ő képviselte a törvényt. Pontosabban a törvénytelenséget,...

Színészi játék

1973-as Szeget szeggeljében Major tehát főleg a színpadi látványban és a happy end elidegenítő – önmaga színpadiasságát kihangsúlyozó – játékstílusában folytatta a brechti színházi hagyományokat. Ezeket a tőle már megszokott harsány vizuális és zenei megoldásokkal, és a színpadi ensemble munka kialakításával ötvözte. A kritikák Kállai Ferenc Hercegét, Ronyecz Mária Izabelláját emelik ki, mint a fő...

Színházi látvány és hangzás

Major Keserű Ilonával dolgozott együtt, akinek díszlete nagyban meghatározta az interpretáció alaphangulatát. A rendezésről fennmaradt TV felvétel alapján azt mondhatjuk, hogy a színpadkép alapja egy háromszintes, vastraverzekből álló szerkezet volt, amelyekre szürke vásznakat feszítettek ki. A legfelső szinten mozgott a Herceg és udvara, a középső szint a közembereké volt, a színpad előterében, a harmadik szinten...

Az előadás hatástörténete

Az 1973-as Szeget szeggel mintegy hazai kezdeményezője volt a dráma komorabb színeit felvonultató rendezéseknek, cirkuszi miliőjét Sándor János debreceni rendezése is visszhangozta, míg Babarczy László hippi kosztümjei a dráma kortárs párhuzamait erősítették fel. Major 1983-ban tért vissza a Szeget szeggel-hez, akkori rendezése egy sokkal sötétebb világot mutat be, ahonnan eltűnik a bécsi nép cirkuszi kavalkádja,...