Ruszt József: Szeget szeggel, 1964.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az Egyetemi Színpadon működő Universitas Együttes a hatvanas években a magyar színházi formanyelv egyik korai megújítója volt. A kísérletező előadásmódjáról, ősbemutatóiról elhíresült színtársulat több, a magyar színházi életet meghatározó színész és rendező elindítója volt. Ruszt József kisebb megszakításokkal tizenkét éven keresztül vezette a társulatot, ennek során huszonöt darabot rendezett meg. Az 1964-ben bemutatott Szeget szeggel...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az előadás Mészöly Dezső 1948-as fordítását használó szövegkönyve nem maradt fent, ezért csak a kritikákból következtethetünk arra, hogy az előadás hangsúlya a darab komikus jelenetein volt, a bécsi köznép között játszódó színek vaskos humorát hangsúlyozta, azonban megvillantotta a darab sötétebb tónusait is.

Rendezés

Ruszt rendezői koncepciójának értelmezései érdekes kettősséget mutatnak. Az országos cirkulációjú lapokban megjelent írások az előadás játékosságát, vidámságát emelik ki, és vérbő komédiaként jellemzik azt, míg az Universitashoz közelebb álló Egyetemi Lapok más megvilágításba próbálja helyezni a darabot és az előadást. Karafiáth András a darab műfaji keveredésére hívja fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ez a korszerűség...

Színészi játék

A kritikák a Vincentio-t játszó Fodor Tamás és az Angelo-t alakító Kristóf Tibor szerepfelfogását emelik ki, illetve azoknak jól működő ellenpontozására hívják fel a figyelmet. Vincentio-t fiatal, játékos, vidám figuraként értelmezte Fodor, akinek játékosságával szemben Angelo doktriner alakja még félelmetesebbé vált. A kritikák megemlítik Sólyom Katalin Izabelláját is, amely nem az átszellemült jóság, hanem a...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás csupasz, dobogóra emelt színpadon játszódott, amely elősegítette a színészek szabad mozgását a térben, és finoman érzékeltetni tudta a drámában rejlő társadalmi különbségeket, a bécsi királyi udvar és a bécsi nép rangbeli távolságát is. A ránk maradt néhány fotó tanúsága szerint a kosztümök stílusukban leginkább a magyar reformkor hangulatát idézték meg, amely a forradalom...

Az előadás hatástörténete

Ruszt rendezése a darab első jelentős megjelenése volt a szocialista magyar színpadokon. A sikeres előadás felkeltette a szakma, és a kritikusok érdeklődését is a darab iránt, bár magáról az előadásról összesen négy kritika jelent meg. Az Egyetemi Színpadon Ruszttal együtt dolgozó Dobai Vilmos 1966-ban vitte színre a darabot Pécsen, amely 1985-ig még hat különböző rendezést...