Harag György: Szerelem, 1973.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Szerelem bemutatójára 1973 december 13-án került sor, ugyabban az évben, mikor a Marosvásárhelyi Állami Színház új, főtéri épületét átadták. A Kultúrpalota szecessziós közegéből egy új, formájában semmilyen nemzeti vagy kulturális hagyományokra utaló jelleget nem hordozó épületbe költözött színházat ekkor már nem Székely Színháznak, nem is Székely Állami Színháznak, hanem egyszerűen Marosvásárhelyi Állami Színháznak hívták....

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Az eredetileg négyfelvonásos színmű cselekménye már egy korábbi Barta novellában is megtalálható. A Harag által használt kétfelvonásos szövegváltozatban három szereplő hiányzott az eredeti szereposztáshoz képest: a postás, a cseléd és az idősebb Biky, a fűszeres. Utóbbi hiányát egyik kritika dramaturgiai hiányosságnak tekintette. A szöveg a lehető legszikárabb módon, a történet kibontásához elengedhetetlenül fontos elemeket tartalmazta....

Rendezés

Harag György színrevitele az előadást alkotó elemek szerves egybeépítésére irányult: a látvány, hang, színészi játék, szöveg, fény és mozgás szinesztétikus ötvözése az előadás eszmei egységét célozta. A beteljesülhetetlenség és értékvesztés, bezártság és elidegenedés vagy a kétségbeesett társkeresés többféle közegben jelent meg.  A színészvezetéshez egyfajta színésznevelés is társul, mivel a realista szerepjáték helyét szertartás, látomásteremtés, láttatás...

Színészi játék

A színészi játékban „valóság és valóságfelettiség” egységét sikerült a legtöbbször megteremteni. Az ismételt szavak és gesztusok egymást erősítették, a zajfüggönyként egymásra boruló monológokra bontott dialógus paradox módon valószerűbbé tette a szövegmondást. Az egységesen pontos játékban volt némi stílusbeli rétegződés: az idős Szalay házaspár (Szabó Duci, Gyarmaty István) egymás-mellett beszélése abszurdközeli volt, a lányok rituális-expresszionista mozgásának...

Színházi látvány és hangzás

Florica Mălureanu és Kölönte Zsolt színpadképe a tágasság érzetét keltette, miközben nyilvánvaló volt a szereplők bezártsága. Körben elhelyezkedő nyolc ajtó, franciablakok és tükrök határolták az egy széktől és a második felvonásban kötelekkel leeresztett ágytól eltekintve teljesen üres teret.  A madárkalitka, Héttorony vagy ketrec képzetét idéző térben a mozgás rafináltan korlátozottá vált, a kint és bent...

Az előadás hatástörténete

A Szerelem Harag György rendezői munkásságának talán nem legfontosabb, de jelentős állomása. A marosvásárhelyi magyar társulat, de az egész színház számára is csapat- és arculatteremtő folyamat. Az előadásra a román kritika és szakmai közösség is élénken reagál. A színészi munkában is jelentős változást hoz, egy új játékmód lehetőségét kínálva. Harag rendezői munkássága, és azon belül...