Harag György: Szerelem, 1973.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Szerelem bemutatójára 1973-ban került sor: abban az évben, amikor a Marosvásárhelyi Állami Színház jelenlegi, főtéri épületét átadták. A Kultúrpalota szecessziós közegéből új, semmilyen nemzeti vagy kulturális hagyományra utaló jelleget nem hordozó épületbe költözött színházat ekkor már nem Székely Színháznak, nem is Székely Állami Színháznak, hanem egyszerűen Marosvásárhelyi Állami Színháznak hívták, és két tagozattal működött....

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A Szerelem 1916-os megjelenése óta gyakran játszott szöveg, amelyre olykor a „magyar Három nővérként” is hivatkoznak. Az eredetileg négy felvonásos színmű cselekménye már egy korábbi, A Macska-zugban című Barta-novellában is megtalálható. A kilátástalan körülmények között vergődő, boldogságra és szabadságra vágyó három lány, akik a párkapcsolatban látják életük nagy problémáinak megoldását, Biky, a fűszeres hírnévre vágyó...

A rendezés

Harag György színrevitele az előadást alkotó elemek szerves egybeépítésére irányult: látvány, hangzás, színészi játék, szöveg, fény és mozgás szinesztetikus ötvözése az előadás eszmei egységét szolgálta. A beteljesületlenség és értékvesztés, a bezártság és elidegenedés, a kétségbeesett társkeresés többféle közegben – mozgásban, szövegben, hangban, képben – jelent meg. A színészvezetéshez egyfajta színésznevelés is társult, mivel a realista...

Színészi játék

A színészi játékban többnyire sikerült a „valóság és valóságfelettiség” egységét megteremteni. Az ismételt szavak és gesztusok egymást erősítették, a zajfüggönyként egymásra boruló, monológokra bontott dialógusrészek paradox módon valószerűbbé tették a szövegmondást. Az egységesen pontos játékban volt némi stílusbeli rétegződés: az idős Szalay-házaspár (Szabó Duci, Gyarmaty István) egymás mellett beszélése az abszurd felé húzott, a lányok...

Színházi látvány és hangzás

Florica Mălureanu színpadképe a tágasság érzetét keltette, miközben nyilvánvaló volt a szereplők bezártsága. Körben elhelyezkedő nyolc ajtó, franciaablakok és tükrök határolták hátulról az egyetlen széktől és a második felvonásban kötelekkel leeresztett ágytól eltekintve teljesen üres teret. A madárkalitka, Héttorony vagy ketrec képzetét idéző térben a mozgás rafináltan korlátozottá vált, a kint és bent helyzetei gyakran...

Az előadás hatástörténete

A Szerelem Harag György rendezői pályájának nem a legfontosabb, de jelentős állomása. Létrehozása úgy a magyar tagozat, mint az egész színház számára csapatépítő, arculatteremtő munka volt. Az összjáték, amelyben „az együttes következetesen alkalmazza a mondandóhoz illő kifejezési formát”, több recenzióban kiemelt erény. Az előadásra élénken reagált a román kritika és szakmai közösség is: a Teatrul,...