Harag György: Szerelem, 1973.

Színházkulturális kontextus

A Szerelem bemutatójára 1973. december 13-án került sor, ugyanabban az évben, amikor a Marosvásárhelyi Állami Színház új, főtéri épületét átadták. A Kultúrpalota szecessziós közegéből egy új, semmilyen nemzeti vagy kulturális hagyományokra utaló jelleget nem hordozó épületbe költözött színházat ekkor már nem Székely Színháznak, nem is Székely Állami Színháznak, hanem egyszerűen Marosvásárhelyi Állami Színháznak hívták, és...

Dramatikus szöveg dramaturgia

A Szerelem 1916-os megjelenése óta sokszor játszott szöveg, melyre olykor a „magyar Három nővérként” is hivatkoznak. Az eredetileg négyfelvonásos színmű cselekménye már egy korábbi, A Macska-zugbancímű Barta-novellában is megtalálható. A kilátástalan körülmények között vergődő, boldogságra és szabadságra vágyó három lány, akik a párkapcsolatban látják életük nagy problémáinak megoldását , Biky, a fűszeres hírnévre vágyó fia,...

Rendezés

Harag György színrevitele az előadást alkotó elemek szerves egybeépítésére irányult: a látvány, hang, színészi játék, szöveg, fény és mozgás szinesztetikus ötvözése az előadás eszmei egységét szolgálta. A beteljesületlenség és értékvesztés, bezártság és elidegenedés vagy a kétségbeesett társkeresés többféle közegben – mozgásban, szövegben, hangban, képben – jelentek meg. A színészvezetéshez egyfajta színésznevelés is társult, mivel a...

Színészi játék

A színészi játékban „valóság és valóságfelettiség” egységét sikerült a legtöbbször megteremteni. Az ismételt szavak és gesztusok egymást erősítették, a zajfüggönyként egymásra boruló, monológokra bontott dialógus paradox módon valószerűbbé tette a szövegmondást. Az egységesen pontos játékban volt némi stílusbeli rétegződés: az idős Szalay-házaspár (Szabó Duci, Gyarmaty István) egymás mellett beszélése abszurdközeli volt, a lányok rituális-expresszionista mozgásának...

Színházi látvány és hangzás

Florica Mălureanu és Kölönte Zsolt színpadképe a tágasság érzetét keltette, miközben nyilvánvaló volt a szereplők bezártsága. Körben elhelyezkedő nyolc ajtó, franciaablakok és tükrök határolták hátulról az egy széktől és a második felvonásban kötelekkel leeresztett ágytól eltekintve teljesen üres teret. A madárkalitka, Héttorony vagy ketrec képzetét idéző térben a mozgás rafináltan korlátozottá vált, a kint és...

Az előadás hatástörténete

A Szerelem Harag György rendezői munkásságának talán nem legfontosabb, de jelentős állomása. Létrehozása a marosvásárhelyi magyar társulat, de az egész színház számára is csapat- és arculatteremtő munkafolyamat volt. Az előadásra a román kritika és szakmai közösség is élénken reagált. Ilyen például a Marosvásárhelyi Állami Színház sajátos arculatának kialakulásról a Teatrul folyóiratban, a korszak legjelentősebb román...