Az előadás színházkulturális kontextusa
Szikora János 1982-ben, a győri Kisfaludy Színház prózai tagozatának éléről való kényszerű távozását követően, előbb a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjeként (1983-1984), majd az abból kivált egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójaként (1985-1986) is folytatta megkezdett vállalkozását: darabválasztásaival és nagyszerű, a kísérleti-avantgárd művészéletből érkezett író és látványtervező munkatársaival, akik többségükben a demokratikus ellenzék meghatározó tagjai is voltak,...Dramatikus szöveg, dramaturgia
Morcsányi Géza dramaturgiai munkája nem a szószínház primátusának visszavonására törekedett, amikor megkísérelte kiszabadítani a Vörösmarty-szöveget az iskolai kötelező olvasmányok (szép, de unalmas) érinthetetlenné kövült értelmezői elvárásrendjéből, hanem alkalmassá tenni azt egy a szöveggel dialógusba lépő, de attól sokféleképpen elvonatkoztat(hat)ó látvány- és gondolatvilág megteremtéséhez. A létrejött dramatikus szöveg szinte már konvenciószerűen hagyja el Dimitri, a boltos...Színészi játék
Amennyire a korabeli kritikaírás egységesen a Vörösmarty-mű revelatív megújításaként értékelte az egri előadást, annyira tekintette – részben érthetően – problematikusnak a színészi játék sokféleségét, illetve a színészek tiszta artikulációjának hiányosságait. Szikora állandó társulat híján hét budapesti és vidéki színházból szervezte össze csapatát, ami több visszaemlékezés szerint is kifejezetten megnehezítette, és mozaikszerűvé tette a próbafolyamatot, más...Színházi látvány és hangzás
Szikora előadásában egy a realista színházi kódokat felülíró játékstílus megtalálásának igénye kísérelt meg összekapcsolódni a látványvilágot meghatározó tervezők sajátos művészi eszközeivel, stilizált, erőteljes képekben fogalmazó, a dekódolást erőteljesen megnehezítő/akadályozó, s így az előadásértés szabadságát radikálisan megnyitó gondolatrendszerével. Az előadás – egyik legfőbb, hatástörténetileg is kiemelkedő – revelációja éppen az, hogy a díszlet és a jelmez...
