Major Tamás: Szörnyeteg, 1966.

Színházkulturális kontextus

A Szörnyeteg leginkább kulturális kontextusának összetettsége, mintsem saját művészi ereje miatt hagy nyomot színháztörténetünkben. A Katona József Színházbeli bemutatója egy nappal megelőzte a Nemzeti új terének és új évadának megnyitását a Hevesi Sándor (akkor még Izabella) téren. A régi, a Blaha Lujza téren álló népszínházi épületet 1965. márciusában berobbantották, a Nemzeti szimbolikus terének elvesztése együtt...

Dramaturgia

Németh László a Nemzeti írója, ez a színház a természetes közege, társalgási színműveinek élő játékot kínáló tere. Itt mutatták be 1938-ban első, Villámfénynél című drámáját Németh Antal rendezésében. Németh László itt, Móricz Zsigmond, Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos, Gárdonyi Géza mellett az igazgató játékmesteri vagy rendezői irányítsa alatt sajátította el a társulatra, térre, színházi dialógusra írás,...

Rendezés

  A szörnység tematikája illeszkedett a szimbolikus azonosulást kedvelő színházi beszédhez. A furcsa és félelmet keltő, rettenetes hatással bíró, magányos szörnyeteg valójában az igazi, érző lény, de egy magasztos cél elérése érdekében kemény, kegyetlenül egyenes világot működtet maga körül. Az 1953-ban megírt dramatikus helyzet (a magyarság és az egyén sorskérdései) statikus színházi pillanatok sorát fűzi...

Színészi játék

Major Tamás a Németh-től elvárt tragédia kereteit vígjátéki technikákkal keveri, így a Szörnyeteg embert a legszebb idősödő férfisztár, Básti Lajos játssza. „Németh a komikus figurában is a tragikomikus embert sajnálja meg, s így a tragikomikus alakban is inkább a tragikus hőst keresi.” Bástinak köszönhető, hogy a kritika a szerep kiválóságát, így Németh írói készségét hangsúlyozza....

Színházi látvány és hangzás

Bakó József díszlete és a teljes szcenográfia a budai értelmiség sas-hegyi közegét és a kutatóegyetemi világot a Németh Antali történelmi realista színpadi gyakorlatból állítja fel. Az első felvonás az ELTE bölcsészkarának és egyetemi könyvtárának ismert, grandiozitásában domináns jelenlétet sugárzó faburkolatát építi fel szemben a nézőtérrel, párhuzamosan a proszcéniummal. A megkopott, de nemes fa, a rejtelmes...

Hatástörténet

Az előadás, miként maga a Németh László dráma sem írta be magát a magyar színháztörténetbe. A Szörnyeteget nem is játsszák soha többet sehol. Az előadásról a pártelit ír, Pándi Pál a Népszabadságban, Mátrai-Betegh Béla a Magyar Nemzetben, s a rendszerelemzések komoly vitába keverednek a Sárkány-féle politikai programmal, s ezzel nem látják meg, legalábbis nem rögzítik...