Balázs Zoltán: Theomachia, 2003.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Bárkával koprodukcióban készült Theomachia Balázs Zoltán negyedik rendezése, és a 2001 óta a vezetésével működő Maladype harmadik produkciója. A „Vareso Aver” (Valami más) nevű csoportból alakult társulat számára a roma és a magyar kultúra közötti kulturális cserekereskedelem vizsgálata ekkorra a nézőkkel folytatott kommunikáció analízisét és a magyar (kis)realista színházi hagyománytól eltérő, kísérletező művészeti formák...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Ahogy Balázs Zoltán előző rendezéseinek kiindulópontjai, úgy Weöres Sándor Theomachiája is olyan „hallgató klasszikus”, amelynek nincs számottevő előadástörténete: a Bárka Színházzal koprodukcióban lezajlott bemutató előtt csak egyszer vitték színpadra. A szerzői instrukciók mellőzése, a terjedelmüknél fogva monológként is olvasható dialógusok, a versritmus, továbbá a mű pretextusainak gazdag rétegzettsége még akkor is egyértelmű kihívást jelentenek a...

Rendezés

Balázs Zoltán rendezésének középpontjában a hatalomra jutó, majd hatalmát elvesztő Kronosz világa áll, amelynek belső tagoltságát az előadás hangzósága és látványvilága viszi színre. A Béres Ilona által megtestesített alak mindvégig jelen van (lásd színészi játék), s így az ő ott- és jelenléte definiálja azt az egységes teret, amelyben a játékosok mozgásának helye illetve intenzitása jelöli...

Színészi játék

Míg az isteni szint szereplőit a beszéd, a földi szintét a mozgás definiálja. A Kronoszt megtestesítő, hatvanéves Béres Ilona a kétórás előadásidő alatt mozdulatlanul áll a tér mértani közepén. Monumentálisnak érzékeljük ezt a színészi testből mint tömbből faragott képződményt: a sörényszerű parókával fedett, fejtetőig érő fehér maszk az arcizmok mozgásának láthatóságát korlátozza, s mechanikus szövegmondásra...

Színházi látvány és hangzás

A Theomachiában (a wilsoni formakánon hatására) a fény formálja a teret: az előadás kezdetekor vékony fénycsík rajzolja ki Kronos hatalmának határait. De vonalakból építkezik a mozgás is, hiszen a lázadók a Zeusz atyjának princípiumát megtestesítő függőleges tengely irányával szemben közlekednek. Az egyén és a közösség, a hatalmon lévő és az őt kiszolgálók viszonyát, harcát és...

Az előadás hatástörténete

Bár az előadás több szakmai díjat is elnyert, a kritikusokat és a nézőket is megosztotta, így hamar lekerült a Bárka műsoráról. S annak ellenére, hogy Weöres Sándor egyéb drámái (főképp A kétfejű fenevad, Octopus és a Holdbéli csónakos) kedveltek a rendezők körében, a Theomachia azóta sem került újra színpadra. Elindította viszont a Bárka-Maladype koprodukciók sorát:...