Victor Ioan Frunză: Tom Paine, 1993.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A Tom Paine a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia és a Nemzeti Színház közös produkciójaként jött létre és nagyszínpadi műsordarabként jelentett hangsúlyos évadkezdést a két intézmény életében. A Soros Alapítvány által támogatott bemutató a rendszerváltás után újjáéledő színészképzés első jelentős eredménye volt. A közel egy évtizedig tartó elsorvasztó politikát követően, amikor két-három hallgatóval indultak a színészosztályok és...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Paul Foster szövege nem a hagyományos színdarabok modorában íródott, s a megszokott irodalmi elemzést valósággal leveti magáról: nyitott, laza formája inkább a forgatókönyv felé húz. Az 1809-ben egy manhattani medvebarlangban alkoholos delíriumban fetrengő Tom Paine hagymázos lázálmaként bontakoznak ki benne az amerikai forradalom és függetlenségi háború, a francia forradalom és Paine angliai tartózkodásának kegyetlenségben bővelkedő,...

A rendezés

Victor Ioan Frunză heteken át tartó improvizációs gyakorlatokból építkezve alakította ki az előadás nyelvezetét. Elfogadva a La MaMa (a Foster alapította experimentális színházi klub) alapelveit, miszerint a színészeknek egyaránt kitűnő akrobatikus képességekkel, szövegmondással, fizikai erőnléttel, improvizációs készséggel, ének- és tánctudással kell rendelkezniük, ezek kialakítása fontos előfeltétele lett a közel négyórás, az aprólékos, lírai hangulatú jelenetektől...

Színészi játék

A színészi játék, a színpadi jelenlét több síkon bontakozott ki. Kezdéskor a szereplők saját nevükön mutatkoztak be, majd hang- és mozgásbemelegítő gyakorlatokat végeztek. Ezt követően az üres színpadra hordták és elhelyezték a fontosabb kellékeket és díszletelemeket, miközben rögtönzött dialógusok születtek azok helyzetére, funkciójára vonatkozóan. Közvetlen természetességgel léptek át a kezdő helyzetbe, s a medvebarlang lakóiként...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás látványvilágát a multifunkcionálisan használt elemek tették igen expresszívvé. A fő elem, egy szekér akár hajóként, akár belső térként vagy Paine tortúrájának eszközeként a legváltozatosabb térhasználatot tette lehetővé; ugyanígy az üstdob, amely hol hangszerként, hol Paine dolgozóasztalaként szerepelt. A királyok groteszk zabáló versenyében az óriási álkendő-abrosz, a hajóárbocként meredő létra, a sorozatos ágyúlövéseket produkáló...

Az előadás hatástörténete

Az előadást jelentős szakmai elismerés övezte. Elsőként hívtak meg magyar főiskolás vizsgaelőadást a bukaresti Nemzeti Színházba, amelyet a fővárosi színházi élet jeles képviselői, színészek, rendezők, kritikusok is megtekintettek. A szakmai visszhang igen jelentős volt. 1994-ben az előadás Nagyszebenben elnyerte a zsűri különdíját a Fiatal Színészek Nemzetközi Fesztiválján, továbbá Kisvárdán a zsűri különdíját és a Magyar...