Harag György: Tornyot választok, 1973

Az előadás színházkulturális kontextusa

Páskándi Gézát, bár első kőszínházi sikere után (Kolozsvár, 1969) újabb nagyszínházi bemutatójára közel öt évet kellett várnia, a kolozsvári egyetemi diákszínjátszók „abszurdoid” játékainak sorozatos színrevitelével már-már kultszerzővé avatták ebben az időszakban. A Vendégség, Páskándi Géza pszeudó-történelmi drámája kötetben 1970-ben jelent meg, ám Erdélyben (hivatalosan is jelzett egyházi kifogások miatt) nem vihették színre. Jóval kedvezőbb kultúrpolitikai...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A Tornyot választok első szövegváltozata Erdélyben és Magyarországon egy év különbséggel jelent meg. A történelmi témát nem az erdélyi magyar drámairodalomban eddig megszokott illusztráló szemlélettel közelíti meg a szerző: nem a történelmi tények pontos rekonstrukciója és a hiteles jellemrajz érdekli. Fő- és mellékszereplői inkább elvi tényezőket megszemélyesítő lírai képmások, mintsem reális konfliktusokban szembesülő történelmi személyiségek....

A rendezés

Harag György korszakos jelentőségű marosvásárhelyi rendezése (Özönvíz előtt,1971) után a Tornyot választok kolozsvári színrevitele jelezte legmarkánsabban azt a szemléleti- és stílusváltást, amelyet a ’60-as években induló román rendezői iskola (új)teatralizálási törekvései inspiráltak életművében. E váltásból azonban Haragnál nem a szövegközpontúság feladása következett, sokkal inkább az írott mű koncentrált színpadi továbbgondolása – jelzi Páskándi a rendezői...

Színészi játék

A játékstílust leginkább az expresszionista színjátszás eszköztára jellemezte. Harag rendezői bravúrjaként értékeli több kritika, hogy szakítva a konvenciókkal merte kiabáltatni színészeit. Az előadás a felhangosított szövegmondás dinamikáját elejétől végéig tartani tudta, úgy, hogy a szüntelen ismétlődő kitörés-sorozatok nem váltak monotonná, a viszonylagos nyugalom szünetei dramaturgiailag motiválták és előkészítették a következő kitörést. A drámához írt szerzői...

Színházi látvány és hangzás:

A rendező társalkotója, a látványtervező Kölönte Zsolt színpadképe nem egyszerű díszlet volt, sokkal inkább épített, a szürkésfekete falakig kiterjesztett monumentális színházi tér. A koldusok, illetve a hitvita jeleneteit le- és felszálló irányú, kerengő mozgások dominálták azon a hatalmas méretű, menedékesen emelkedő, domború pódiumon, amely a nézőtér első sorától indulva hídszerűen ívelte át az egész színpadot,...

Az előadás hatástörténete

Az erdélyi magyar kritikai megközelítés inkább a felvonások tagolása szerint különített el az előadásban három műfaji réteget. A bukaresti román szaklap tanulmánya a Harag-rendezés belső, tartalmi struktúrájában különbözteti meg a műfaji jellegzetességeket. Sajátos színpadi hang és eredeti játékstílus kialakulásaként méltatja Kántor Lajos Harag György Páskándi-rendezését, amelyet nem halványított el a későbbi években (1975–1985) tartósabban visszhangzó...