Harag György: Tornyot választok, 1973.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Páskándi Gézát, „abszurdoid” játékainak sorozatos színrevitele okán, a kolozsvári egyetemi diákszínjátszók már-már kultszerzővé avatták a hetvenes évek elején, bár első kőszínházi sikere után újabb nagyszínházi bemutatójára közel öt évet kellett várnia. Páskándi Géza pszeudotörténelmi drámája, A Vendégség, kötetben 1970-ben jelent meg, ám Erdélyben hivatalosan is jelzett egyházi kifogások miatt nem vihették színre. Jóval kedvezőbb kultúrpolitikai...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A Tornyot választok első szövegváltozata Erdélyben és Magyarországon egy év különbséggel jelent meg. A történelmi témát nem az erdélyi magyar drámairodalomban eddig megszokott illusztráló szemlélettel közelíti meg a szerző: nem a történelmi tények pontos rekonstrukciója és nem a hiteles jellemrajz érdekli. Fő- és mellékszereplői inkább elvi tényezőket megszemélyesítő lírai képmások, mintsem reális konfliktusokban szembesülő történelmi...

A rendezés

Harag György korszakos jelentőségű, 1971-es marosvásárhelyi rendezése után a Tornyot választok kolozsvári színrevitele jelezte legmarkánsabban azt a szemlélet- és stílusváltást, amelyet az 1960-as években induló román rendezői iskola reteatralizálási törekvései inspiráltak életművében. E váltásból azonban Haragnál nem a szövegközpontúság feladása következett, sokkal inkább az írott mű koncentrált színpadi továbbgondolása. Páskándi a rendezői vízió kialakulásának útját...

Színészi játék

A játékstílust leginkább az expresszionista színjátszás eszköztára jellemezte. Harag rendezői bravúrjaként értékeli több kritika, hogy szakítva a konvenciókkal, merte kiabáltatni színészeit. Az előadás a felhangosított szövegmondás dinamikáját elejétől végéig tartani tudta, úgy, hogy a szüntelen ismétlődő kitörés-sorozatok nem váltak monotonná, a viszonylagos nyugalom szünetei dramaturgiailag motiválták és előkészítették a következő kitörést. A drámához írt szerzői...

Színházi látvány és hangzás

A rendező társalkotója, a látványtervező Kölönte Zsolt színpadképe nem egyszerű díszlet volt, sokkal inkább épített, a szürkésfekete falakig kiterjesztett monumentális színházi tér. A koldusok, illetve a hitvita jeleneteit le- és felszálló irányú, kerengő mozgások dominálták azon a hatalmas méretű, menedékesen emelkedő, domború pódiumon, amely a nézőtér első sorától indulva hídszerűen ívelte át az egész színpadot...

Az előadás hatástörténete

Az erdélyi magyar kritikai megközelítés inkább a felvonások tagolása szerint különített el az előadásban három műfaji réteget. A bukaresti  román szaklap tanulmánya a Harag-rendezés belső, tartalmi struktúrájában különbözteti meg a műfaji jellegzetességeket. Sajátos színpadi hang és eredeti játékstílus kialakulásaként méltatja Kántor Lajos Harag György Páskándi-rendezését, amelyet nem halványított el a későbbi években (1975–1985) tartósabban visszhangzó...