Marton Endre: Uborkafa, 1953.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Urbán Ernő Uborkafa című drámája az első magyar színpadi szatíra 1945 után. Létét nagyban az 1953-as enyhülésnek, illetve az azt követő júniusi fordulatnak köszönheti, amely a színházak műsorát is pozitívan befolyásolta. A repertoár változatosabb, sokszínűbb lett. A darab az ecsellői Szőrnevál Vállalat karrierista vezetőinek felemelkedésén és bukásán keresztül tart görbe tükröt a Rákosi-rendszer, a személyi...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A darab legalább három szövegváltozatban létezett. A bemutató előtt egy évvel Urbán publikálta a szatíra egy hosszabb részét, amely azonban nyomokban sem emlékeztet a színpadra került változatra. Ez is indikálja, hogy a darab végső formájában a Dramaturgiai Tanáccsal és Népművelési Minisztériummal való előzetes egyeztetések után született meg. A bemutatott szövegvariánst, egyes anekdoták szerint, magának Rákosinak...

Rendezés

A kortárs kritikák nagy része a drámával foglalkozik, Marton Endre rendezését csak futólag említik. Általában dicsérik, amiért eltalálta a szatíra fókuszát, és nagyon szórakoztató jeleneteket épített fel. Megróják azonban azért, mert az előadás hangulata néha a bohózat felé mozdul el, és ilyenkor, a kritikusok szerint, a nevetés elfedi a téma komolyságát. Közvetett módon az 1970-es...

Színészi játék

Az előadást elmarasztaló kritikák azt rótták fel Urbán Ernőnek, illetve Marton Endrének, hogy mind a drámában, mind az előadásban sokkal színesebbek, életszerűbbek és maradandóbbak a szatíra célpontjaiként szereplő negatív szereplők, mint a pozitívan öntudatos szocialista hősök. Legsikerültebb alakításokként pedig három mellékszereplő megformálását emelik ki a kortárs írások. Máthé Erzsi Galavics Piroska, a vállalat igazgatójának vénkisasszony...

Színházi látvány és hangzás

Varga Mátyás díszlete három különböző teret jelenített meg, és mind a három nagy sikert aratott. A karikírozott, bár realista belső terekben (a Szőrnevál igazgatói tárgyalóterme, Bolla tanácselnök irodája és Zsófi paraszti otthona) atmoszféra-teremtő szerep jutott a kellékeknek, mint például a mindig sípoló kávéfőzőnek, a tanácselnök szobájában a falakat díszítő vándorzászlóknak és saját bekeretezett portréjának. Ezeknek...

Az előadás hatástörténete

Az Uborkafa 1956 után (például Major Tamás nyilatkozataiban) példaképévé vált a Nemzeti Színház haladó szellemiségének. Különösen gyakran került elő olyankor, mikor a Nemzetit kritika érte a Rákosi-korszakban folytatott műsorpolitikája miatt. Az 1970-es TV-film változat már csak kevés kritikai visszhangra talált. Urbán Ernő szatíráját 1982-ben vette még elő a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza, ahol a dráma...