Bocsárdi László: Übü király, 1987.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Bocsárdi László 1984-ben Gyergyószentmiklóson néhány fiatal reálértelmiségivel létrehozta a Figura Csoportot, Erdély első kísérleti színházi műhelyét. A temesvári Thália Csoportban szerzett rendezői tapasztalatai birtokában Bocsárdi szakított a műkedvelő színjátszás gyakorlatával, és rendhagyó, a közönséget provokálni, a város szellemiségét felrázni képes színházat, egyben új színházi stílust teremtett. Előtte Erdélyben nem voltak határozott alternatív törekvések, így az...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

1980-ban Kovács Ildikó rendezésében mutatta be a Kolozsvári Bábszínház Alfred Jarry pre-avantgárd szövegét, amely rendkívüli színházi esemény, egyben Ceaușescut kritizáló politikai tett volt, így betiltották. Csak a Figurások határokat nem ismerő vakmerőségének tudható be, hogy ismét elővették a gátlástalan, hataloméhes Übü király történetét, amely a társulat értelmezésében mozgásszínházi produkcióvá vált. Mivel a csapat készen állt...

A rendezés

A produkcióval Bocsárdi új színházi formanyelvet teremtett, amelyben a játékos mozgás, a csapatban létező és a térben mozgó emberi test vált az elsőrendű színpadi jellé, a szöveg, a színpadi dikció pedig háttérbe került. A játéktér zsákvászonnal körülhatárolt, könnyen átjárható tér, pódiummal a közepén. Az egyetlen kellék egy söröskupakokat tartalmazó zsák, amely egyszerre tekinthető a hataloméhség...

Színészi játék

Az Übü király játéknyelvét az intenzív testi jelenlét, az expresszív kifejezésmód, a mozgás és a kollektív játék, a kitartott szünetek, a kifeszített jelenetek, a némafilmszerű megoldások és az őszinteség határozták meg. Saját bevallása szerint Bocsárdi a test jelenlétének tragikumát kívánta megragadni. Mivel az ember átalakulása is tragikus, a színészeitől azt kérte, hogy az átalakulás egész...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás a művelődési ház melléktermében került bemutatásra. A színészi játékkal folytatott hosszas kísérlet eredményeként olyan teret alakítottak ki, ahol a színpadra helyezett nézőtéren ült a kétszáz fős közönség, lehetővé téve a hierarchikus viszonyok megszűnését, a színészek és a nézők fizikai közelségét. Nagy Géza üres tere, pódiummal a közepén, „nem osztja fel/meg a résztvevőket, hanem...

Az előadás hatástörténete

A precízen kidolgozott produkció rendkívüli erővel hatott közönségére, a szakmabeliek pedig rögtön felfigyeltek Bocsárdi legelső felnőtt-előadására, elvégre „az Übü király már egy markáns arcélű, karakteres színházat mutat[ott], aminek része az avantgárd iránti kíváncsiság éppúgy, mint társadalom (a világ) problémáival szembeni értelmiségi attitűd.” Az Übü fordulóponttá is vált, hiszen az ős-Figura tevékenysége ez után lényegesen túlmutatott...