Novák Eszter: Üdlak (Csongor és Tünde), 1994.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Novák Eszter Csongor és Tünde – azóta alcímével megjelölt, így Üdlakként hivatkozott – előadása a Székely Gábor vezette, alig négy évadot megélt Új Színház 1994 októberében bemutatott nyitóeladása volt. Székely döntése példátlan és radikális vállalás a magyar színháztörténetben, első rendező osztályának ötödéves rendezőnő hallgatójára bízta nemcsak színháza első bemutatóját, hanem magát a darabválasztást is.Novák így...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Novák előadásának egyik legfőbb skandaluma a Vörösmarty-dráma átalakítása volt, ugyanis a radikális dramaturgiai átdolgozás következtében a drámaszöveg színházi primátusának szabadsághatáraira irányította a kortárs nézők és szakírók figyelmét.  Novák és író-dramaturg munkatársa, Kárpáti Péter első ízben dolgoztak együtt az Üdlak dramatikus szövegének létrehozatalakor. Munkájukban gyakran éltek a jelenetek átcsoportosításának, szövegek áthelyezésének, illetve más szereplőkhöz való átsorolásának...

Rendezés

A rendezés úgy értelmezte újra a klasszikus szöveget, úgy tett kísérletet a „narratív zártság felnyitására”, hogy a romantika világfájdalmát, boldogságkeresését és remitologizálását szembesítette annak 20. század végi aktualitásával. Az így létrejövő feszültség érzékelhető a címvariánsban is: létezhet-e egyáltalán Üdlak, remény és szerelem abban a lepusztult, csövestanyai világban, amelynek szereplői guberáló hajléktalanok, munkanélküliek és depressziós értelmiségiek?...

Színészi játék

Novák Eszter rendezésében Mirígy maga az élet megismerésére tanító tudás birtokosa, s nem gonosz, cselszövő boszorkány, legfeljebb másfajta lételviselési módot felmutató, olykor habókosnak-bolondosnak tűnő, egyszerre játékos és félelmetes, de játszótársaival összekacsintani, összenevetni is képes, dalolni, táncolni sem rest öregasszony. Tragikus sors az övé is, hiszen elveszítette lányát, akárcsak – tudhatóan és láthatóan – valaha volt...

Színházi látvány és hangzás

A Zeke Edit tervezte játéktér leginkább egy nagyvárosi foghíjtelekre, koszlott grundra emlékeztet gödrökkel, mélyedésekkel, száraz avarral és homokkal, odahordott, összeszemetelt kacatokkal (káddal, szekrénnyel, karosszékkel), balra elöl vakolatlan téglafallal és kerti székkel. A nézőkhöz közel hozott intim jelenetek gyakran itt játszódnak, amelyeket a háttérben eltérő intenzitású szimultán játékok ellenpontoznak. A színen látható – erősen becketti allúziójú...

Az előadás hatástörténete

Az Üdlak-előadás meghatározó példája lett az új teatralitás színházi szemléletváltásának, amelyet jól mutat a korabeli kritika gyakran radikálisan elutasító vagy rajongó megosztottsága, s olykor személyeskedésektől sem mentes megnyilvánulása. Az egyedüli konszenzus Csomós Mari Mirígy-Éj alakításának megítélésében volt tapasztalható, aki a Színikritikusok legjobb női főszereplőnek járó díját kapta meg az évadban. Novák Eszter önmeghatározása szerint „depressziós...