Tompa Miklós – Szabó Ernő: Uri muri, 1949.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Az 1949-ben már három éve működő, 1948-tól pedig állami támogatásnak is örvendő marosvásárhelyi Állami Székely Színház az 1948-1949-es évad utolsó produkciójaként mutatja be Móricz Zsigmond Úri muri című regényének színpadi változatát. A korábbi években a futószalagon gyártott és többnyire zenés műfajú produkciók uralják a repertoárt: az első három évad olyan sűrűséggel „termeli” a közönségbarát új...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Móricz 1927-ben született, azonos című regényéből több színpadi változat is készült a szerző átiratában. Az első 1928-ban, a budapesti Vígszínház felkérésére, amely az akkoriban nem is olyan távoli alföldi valóságot megjelenítő szépprózából komédiát rendel, boldog befejezéssel. Ennek ellenére e szövegváltozat nem hozza meg a várt sikert: az előadás megbukik, amelyet a szerző nem is nehezményez....

A rendezés

A rendezés intézménye akkoriban még nem pontosan körülhatárolható tevékenység a Székely Színházban. Az első évadok heti rendszerességű, a színészek privát repertoárjából összehozott premierjeinek színpadra állítását rendszerint valamelyik színész, többnyire Szabó Ernő vállalja magára. A színház bevett gyakorlata szerint Tompa Miklós igazgató-főrendező gyakran, így az Uri muri esetében is, „betársul” a rendezés folyamatába. Szabó és Tompa...

Színészi játék

A színészi játékra a korabeli sajtóból következtethetünk, amely két szempontból is egyhangú elismerését fejezi ki a színészi alakításokkal kapcsolatban. Mindenek fölött álló erény egyrészt a Sztanyiszlavszkij-féle játékmód alkalmazásából adódóan hiteles, modorosságtól mentes, magával ragadó színészi játék: „a maradéktalan színpadi átélés gyönyörű példája”. Másrészt, figyelemre méltó, hogy az Uri muriban (de a színház más produkcióiban is)...

Színházi látvány és hangzás

A természetes beszédhang alapvető feltétele a realista színészi játéknak, s ehhez feltétlenül hozzájárult a Székely Színház székhelyéül szolgáló Kultúrpalota hangversenytermének akusztikája, amely lehetővé tette a színpadias, deklamáló beszédstílus mellőzését. Ezt csak erősítette a tiszta és érthető dikció, illetve az eredeti szövegbe a fonetikus írásképpel „belekódolt” tájszólás: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Borovszky Oszkár „ízes beszéd[e] olyan...

Az előadás hatástörténete

A minisztériumnak címzett jelentés a bemutató előadást művészi és társadalmi szempontból egyaránt sikeresnek könyveli el: „a közönség jól reagált mind a darab komoly tartalmára, mind pedig annak életteli humorára. Elégedettségének lelkes tapssal adott hangot.” 1953. január 11-én a város nagy eseményére kerül sor: 100. alkalommal adják az Uri murit – hirdeti a színház által kiadott...