Gellért Endre: Ványa bácsi, 1952.

Az előadás színházkulturális kontextusa

Gellért Endre 1952-es Ványa bácsi rendezése a korszak egyik legsikeresebb előadása, Gellért egyik legnépszerűbb rendezése, amely ikonikus státuszt ért el már a rendező életében. Éppen ezért különösen meglepő, hogy az előadásnak nem volt kritikai visszhangja – egy-két fotón, és a színlapot közlő beharangozón kívül nem jelent meg elemző írás a rendezésről. Ezt a meglepő hiányt...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

Gellért Endre sokat hangoztatott eszménye volt az írót szóhoz engedő, értő elemzésen alapuló rendezés, ennek szép példája a Ványa bácsi. A Háy Gyula fordításában színpadra vitt darab alapos, odafigyelő szövegelemzésen alapult, alapelemei az aprólékosan átgondolt jelenetek voltak. Az 1960-as felújításra írt kritikák mind dicsérték a módot, ahogy Gellért rendezése a felszínre hozta Csehov kettős dramaturgiáját,...

Rendezés

A rendezés a lélektani realista értelmezés kiváló példája volt. A Sztanyiszlavszkij-módszert a korszak dogmatikus megkötöttségei nélkül alkalmazó Gellért nagy figyelmet fordított az egyes szereplők egymáshoz való viszonyának feltérképezésére, és ezt finom színpadi mozgásokkal is jelezte. Jelenetei alapos elemzése megmutatja, milyen pontos beállításokkal érzékeltette a Szerebrjakov-kúria lakóinak bonyolult kapcsolatrendszerét. A kritikák az így elért színpadi összmunkát...

Színészi játék

A Ványa bácsi igazi ensemble munka volt. Gellért eredeti elképzelése szerint orosz mintára teljesen kettős szereposztásban játszották volna, de a Nemzeti színészgárdája ezt nem tette lehetővé. A kritikák Bessenyei Ferenc Asztrov alakítását emelik ki az első helyen. Bessenyei maga is úgy emlékezett a szerepről, mint a kedvencéről. Alakítása a jobb sorsra érdemes tehetséges ember tragédiáját...

Színházi látvány és hangzás

Az előadás színpadtere realista volt. Az első felvonás külső színhelye valamivel kevésbé volt sikeres, mint az otthonos ebédlő, illetve a hideg, ünnepi szalon megjelenítése. Gellért nagy hangsúlyt fektetett a bútorok elhelyezkedésére, a kellékekre, arra, hogy a színtér minden eleme játsszon, és elősegítse a pontosan koreografált színészi interakciót. A díszlet elemein kívül az előadásnak fontos szereplője...

Az előadás hatástörténete

Az 1952-es előadást közönségsikere ellenére is csak ritkán játszották. Egy generáció meghatározó Csehov-élményeként őrzi meg a színházi emlékezet, pedig kritikai írás alig jelent meg róla. Csehov centenáriumára, 1960-ban a Katona József Színház felújította az előadást, ami újra osztatlan sikert aratott, TV-felvétel is készült róla. A tomboló közönségsiker, és a barátok (Karinthy Ferenc és Demeter Imre)...