Harag György – Hunyadi András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért, 1977.

Az előadás színházkulturális kontextusa

A rohamosan romló erdélyi-romániai politikai és kultúrpolitikai körülmények ellenére 1977 és a következő év Harag György pályájának valószínűleg legtevékenyebb időszaka: bár ekkor már a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője, ősszel Marosvásárhelyen, a Vidám sirató próbáival kezdte az 1977/78-as évadot, s előbemutatót a Zsil-völgyben tart. Marosvásárhelyen még két munkája következett gyors egymásutánban: a román tagozaton Szuhovo-Kobilin...

Dramatikus szöveg, dramaturgia

A hatalmat kiszolgáló közvetítők – a szerző metaforájával: az eszközemberek –, illetve a (csak) nekik tulajdonított törvénytelenségek problematikája a Sütő-életműben az ötvenes évek néhány novellájáig vezethető vissza. Legárnyaltabban talán a Félrejáró Salamon (1956) című kisregényben jelenik meg ez a tematika, ámde a korszakra és cenzúrájára jellemző súlyos alkotói kompromisszum árán: az ábrázolt törvénytelenségek és jogsértések...

A rendezés

Harag György és Hunyadi András társrendezői együttműködése kapcsán a kritika joggal állapíthatta meg: teljesen elütő szemléletű egyéniségei az erdélyi magyar színházi életnek. A két rendezőnek nem ez volt első találkozása a Sütő-művekkel: a próbák elkezdésekor készült interjú számba veszi előző rendezéseiket, finoman érzékelteti a társrendezéssel együtt járó feszültségeket, de azt is, amiben mindketten egyetértenek: „…népi...

Színészi játék

Forgószínpados színváltás után a nyitó jelenet, Fügedes és Prédikás disznótoros lakomájának helyszíne válik láthatóvá. „Ez a némafilmek szellemét idéző szenvedélyes zabálás – pillanatnyi ellenállhatatlan nevettető hatásán túl – a két főhős jellemképét megalapozó remek exponálása az egész darab hangulatának”– méltatja Tarr László és Lohinszky Loránd emlékezetes nagy alakítását a kritika. Prédikás ugyanis vizet prédikál és...

Színházi látvány és hangzás

A Mezőség kopár dombvidékének hangulatát a díszlettervező olyan hatalmas, dombszerű forgódíszletbe sűrítette, amelynek szabálytalan félgömbje teljesen elfoglalja a nyílt színpad középső harmadát. A dombon szétfutó ösvények, a kukoricakalangyák, a sövénykerítés áttételesen és ugyanakkor rendkívül konkrétan jelzik a mezőségi táj jellegzetes formáit, elemeit. A forgószínpadra fölépített, agyagos földszínű dombot a kolozsvári vendégjáték kritikusa csúnya, nagyon is...

Az előadás hatástörténete

A Vidám sirató kiemelkedő sikerdarabja volt a marosvásárhelyi színház magyar társulatának: három évad alatt 34 306-on nézték meg, a színház által kiadott adattár szerint 82 előadáson. A marosvásárhelyi ősbemutatót követően a Vidám siratónak az erdélyi magyar színházakban még három bemutatója volt: Temesváron (Magdalena Klein, 1984. május 8.), Nagyváradon (Varga Vilmos, 1987. június 14.) és Kolozsváron...